udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 54 találat lapozás: 1-30 | 31-54

Névmutató: Jánosházy György

1995. december 10.

Szatmárnémetiben lezajlott a hatodik Gellért Sándor Nemzetközi Szavalóverseny. A dec. 8-9-i elődöntő után a döntő dec. 10-én történt, népes versszerető közönség előtt. A Pomogáts Béla vezette zsüri két első díjat is kiosztott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Ugyanakkor volt a Kárpát-medencét felölelő Dsida Jenő költői verseny eredményhirdetése is. A Kovács András Ferenc vezette zsűri a beküldött szonettek alapján az erdélyi Jánosházy György és Tárczy István /Vajdaság/ kapta a díjakat, melyeket Zalán Tibor /Budapest/ költő nyújtott át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 686. sz./

1997. december 11.

Göncz Árpád elnök magas állami kitüntetésekben részesítette a kolozsvári magyar értelmiség három kiemelkedő képviselőjét. Jánosházy György költő, műfordító munkássága elismeréseként a magyar köztársasági arany érdemkeresztet, Kántor Lajos irodalomkritikus, szerkesztő és Lászlóffy Aladár költő és író életművükért a magyar köztársasági érdemrend tisztikeresztjét vettek át dec. 11-én este a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A kitüntetéseket Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az erdélyi magyar irodalom, illetve irodalomkritika három kiemelkedő személyiségének érdemeit Pomogáts Béla, a Magyar Irók Szövetségének elnöke méltatta laudációjában. Az ünnepségen jelen volt többek között Kelemen Hunor, a román Művelődési Minisztérium államtitkára és Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./

1999. február 23.

Sebestyén Spielmann Mihály mentette meg a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 23-i ülését. A meghívott előadó, Ormos Mára magyarországi történész ugyanis az időjárási viszonyok miatt nem tudott eljönni. Előadása Trianonról szólt volna. Helyette vállalta az előadást Sebestyén Spielmann Mihály. Farkas Ibolya színésznő Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét szavalta el, majd Jánosházy György költő átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a díjakat. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

1999. november 13.

Napvilágot látott Jánosházy György könyve Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművészről /Mentor, Marosvásárhely, 1999/, ez a Művészeti Monográfiák című sorozat indító kötete. /B.D. [Bölöni Domokos]: Kákonyi Csilla festészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

2000. június 6.

Jún. 5-én osztották ki Bukarestben a Román Írószövetség 1999. évi díjait. A kisebbségi irodalom kategóriában Bogdán László író, a Háromszék belső munkatársa Szentgyörgyi demokritus /Háromszék Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkáját jutalmazták. /Díjazottjaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./ Jánosházy György marosvásárhelyi költő, műfordító pedig Shakespeare: Öt dráma c. fordításkötetéért kapott díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2001. április 18.

Ápr. 13-án Marosvásárhelyen Barabás Éva alkotóművészetéről megjelent monográfiát mutatta be a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ s a festőnő ebből az alkalomból egyéni tárlattal is jelentkezett. A monográfia szerzője Jánosházy György. Zöld Lajos, a szárhegyi alkotótábor kiépítője levélben köszöntötte a festőt, aki értékes triptichonnal, a madéfalvi veszedelem kétszáz alakos festői álomképével ajándékozta meg a művésztelepet. /A művészet bűvöletében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2001. április 30.

A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2001. június 30.

Az erdélyi művelődéstörténet újabb harminchat személyisége nyert bebocsáttatást az Erdélyi Panteonba, amely a kezdetektől majdhogynem napjainkig leltározza föl nagyjainkat. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál Jánosházy György szerkesztésében megjelent sorozat első két darabja után a huszadik század művelődési életében jelentős szerepet játszott, zömében írókról, költőkről írott tanulmányokkal 2001-ben napvilágot látott a harmadik kötet is. Az Erdélyi Panteonba legfrissebben bejutottak között van Szentgyörgyi István, Bánffy/Kisbán Miklós, Tompa László, Kós Károly, Kuncz Aladár, Áprily Lajos, Berde Mária, Reményik Sándor, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Báró Kemény János, Szemlér Ferenc, Balogh Edgár, Szabó T. Attila, Dsida Jenő, Szabédi László, Wass Albert, Jékely Zoltán, Bözödi György, Bajor Andor és Szilágyi Domokos. /Németh Júlia: Belépő az Erdélyi Panteonba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Az Erdélyi Panteonba helytelen volt beemelni Gaál Gábort.

2002. június 21.

Jánosházy György költő, esszéista, műfordító 1922-ben született Kolozsváron. A kincses városban jogi képesítést szerzett, majd színirendező lett. Egyetemi oktató, majd a kolozsvári magyar opera művészeti titkára. Szerkesztő a Korunknál, majd az Igaz Szónál. Műfordítói munkássága lenyűgöző: a latin, görög, hindu, német, portugál, angol, román stb. költészet és irodalom tolmácsolója. /80 éve született Jánosházy György. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

2002. július 6.

Nagy Pál köszöntötte a nyolcvanadik évében is munkálkodó Jánosházy Györgyöt, több műfordításkötet, verseskötet és esszégyűjtemény szerzőjét. Legújabb kötete újabb szonettkötet, az Úszó sziget /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Évekkel ezelőtt napvilágot látott már szonettkötete. Jánosházy György sokoldalú, rangos műfordító, a spanyol, a francia, az olasz, a román a portugál, a katalán, az angol, a német irodalom értékeit tolmácsolta- tolmácsolja. Hatalmas vállalkozásával: Shakespeare-fordításaival a klasszikus magyar irodalom nemes hagyományait folytatja. Emellett színikritikus, irodalomtörténész, a képzőművészet és a zene kiváló értője /Nagy Pál: Szemtől szembe az évekkel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2002. július 13.

Jánosházy György költő, műfordító, szerkesztő és kritikus betöltötte a nyolcvanadik életévét. Teljes szellemi erővel dolgozik Marosvásárhelyen, kövesdombi tömbházlakásában. A napokban kiadott szonettgyűjteménye a kilencedik kötete. Eszménye mindig a reneszánsz értelmiségi volt, vallja. Az Írószövetség díját öt Shakespeare-fordítást tartalmazó kötetéért kapta, 2000-ben. Jánosházy György Shakespeare mindegyik művét magyarra akarja ültetni, eddig huszonegyet. /Máthé Éva: Reneszánsz alkotó Shakespeare bűvöletében. Beszélgetés Jánosházy György marosvásárhelyi költővel, műfordítóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2002. november 11.

Marosvásárhelyen nov. 9-én zárult a könyvvásár. A színház előcsarnokában három nap alatt több mint 5000 ember fordult meg. Megnyílt a vásárhelyi Simon Endre és a csíkszeredai Antal Imre festészeti kiállítása, bemutatták a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatában megjelent albumokat, majd Balási András, Markó Béla verses-, Bözödi György, Domokos Géza, Kozma Mária, Marosi Ildikó próza-, memoár- és irodalomtörténeti könyveit méltatta Kovács András Ferenc és Nagy Miklós Kund. A Mentor Könyvkiadó Művészeti monográfiák sorozatában megjelent Jánosházy György Marx József fotóművészről készült kismonográfiája és Csepreghy András Üdvözlet Marosvásárhelyről című albuma /képeslapok Vásárhelyről/. /Lokodi Imre: Zárult a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2002. december 2.

Nov. 29-én Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma szűkebb körben köszöntötte a 75 éves Sütő Andrást, majd nov. 30-án a 70, 75, 80 évet idén betöltő irodalmárokat tüntették ki ünnepi rendezvényen. A díjazottak között szerepelt Faragó József néprajzkutató, a csángó népballadák gyűjtője, Fodor Sándor író, akit sok-sok regény és novelláskötet mellett főként a Csipike szerzőjeként ismernek, Jánosházy György író, kiváló Shakespeare-fordító, Marosi Ildikó irodalomtörténész, a Molter-életmű és az erdélyi irodalom nagy búvárlója, Sütő András író, drámaíró, valamint Szász János író, az európai kulturális jelenségek egyik legjobb értelmezője. Pomogáts Béla nyújtotta át az ünnepelteknek a Magyar Írószövetség emléklapját. Kiosztották ugyanakkor a Híd-díjat is, melyet az erdélyi magyar irodalom külföldi népszerűsítésében szerzett érdemeiért Szépfalusi Márta, a nemrég elhunyt kiváló bécsi író és lelkész, Szépfalusi István özvegye vehetett át. A díjazottak nevében Fodor Sándor köszönte meg az elismerést, majd az est a bécsi Bornemisza Péter Társaság tagjainak barokk- és népzenei előadásával zárult. Az eseményen (az EMIA elnöke, Lőrincz György meghívására) jelen volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma mellett a frissen alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmánya is. /Sántha Attila: Az idős írókat köszöntötték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/

2002. december 6.

Lőrincz György író, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátora rámutatott: azzal a céllal alakították meg az alapítványt" hogy egyrészt támogassák a pályakezdő fiatalokat, másrészt pedig azokat, akik megértek már egy tisztes öregkort. Az alapítvány nyújtotta támogatást a mecénások határozzák meg, többnyire az Illyés Közalapítványtól kaptak támogatást; a Hargita Megyei Tanács is támogatta őket, két éve a Communitas Alapítvány is. A támogatóknak köszönhetően 1996-97-ben kiírhatták az első pályázatot, amely az erdélyi magyar faluról szóló szociográfiai írásokra, szerzőkre irányult. Ezt követte az esszépályázat, amelynek díjazott írásait a Látó folyóirat közölte. A novellapályázat szintén sikeres volt, a munkákat ugyancsak a Látó közölte. A regénypályázatra 105 kézirat jött be, a nyertesek munkáit pedig a Pallas-Akadémia Kiadó támogatásával két kötetben meg is tudták jelentetni. Az egyik volt az Orient Lux című regény, Gáspár B. Árpád műve, a másik pedig Zsidó Ferenc, Penckofer János és Balogh László díjazott kisregényeit tartalmazta. A díjosztás és ünnepség mindig november végére esik. Idén először kiosztották a Hídépítő elnevezésű díjat is - ezt ezután minden évben azoknak adják, akik a legtöbbet tették az erdélyi magyar irodalom külföldi megismertetéséért, népszerűsítéséért. Ezt a díjat most posztumusz Szépfalusi Istvánnak, feleségének, Szépfalusi Mártának adták át. A kitüntetett öregek között volt Faragó József akadémikus, Fodor Sándor, Jánosházy György, Marosi Ildikó, Sütő András és Szász János, aki betegsége miatt nem tudott eljönni. A 2003-as évben a figyelmet a kritikára irányítják. /Ferencz Imre: Hagyományos díjazás, hagyományos köszöntés. Beszélgetés Lőrincz György íróval, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2002. december 13.

Marosvásárhelyen a Kultúrpalota Kistermében dec. 12. és 14. között zajlanak a Könyvtári Napok. Csíki Emese könyvtáros, a rendezvény egyik szervezője elmondta, az immár hagyományossá vált rendezvénysorozat célja az olvasóknak a könyvtárba való vonzása. A Könyvtári Napok rendezvényen, ahol minden évben egy-egy neves íróról, költőről hallgathattak előadást az érdeklődők, dec. 12-én - az író születésének 100. évfordulója alkalmából - Illyés Gyulára emlékeztek. Előadást tartott Jánosházy György költő, irodalomtörténész, Illyés műveiből felolvasott Kozsik József. /Antal Erika: Illyésre emlékeztek. Könyvtári Napok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2003. október 25.

Nyolcadik alkalommal osztottak Arany János irodalmi díjakat Budapesten. A kuratórium életművéért Jókai Anna írót és Csoóri Sándor költőt nagydíjban részesítette. Az Arany János-díjat a Marosvásárhelyen élő Jánosházy György költő, műfordító, művészeti író, valamint Albert Gábor és Serfőző Simon író vehette át. Arany János-jutalmat a kolozsvári Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, Kiss Benedek költő és N. Pál József kritikus, irodalomtörténész kapott. /Erdélybe is jutott az Arany János-díjból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. november 15.

Jánosházy György költő és műfordító a Magyar Írószövetség budapesti székházában átvehette a rangos irodalmi kitüntetést, az Arany János-díjat. Összesen 25 Shakespeare-művet fordított. Pontosan huszonhárom hiteles Shakespeare-munkát és két apokrifot. Senki nem fordított ennyit, még Mészöly Dezső sem, aki termékeny, kitűnő Shakespeare-fordító. Jánosházy György katalánból is fordított, ez szintén ritkaság. A katalán valaha virágzó irodalom volt, aztán a történelem mostoha lett hozzá, mint ahogy a magyarhoz is elég mostoha volt. Ezért a katalánok is rokonoknak érzik a magyarokat. Amióta a katalánok visszanyerték autonómiájukat, óriásit fejlődtek. Katalónia az ország leggazdagabb, legtevékenyebb része. Mindez a kulturális, irodalmi fejlődésnek szárnyakat adott. Jánosházy György 1972-ben adott ki egy modern katalán versantológiát a Kriterionnál. /Nagy Miklós Kund: Életműnek szól a díj. Beszélgetés Jánosházy Györggyel, az Arany János-díj új birtokosával. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2004. június 19.

Brassóban az író-olvasó találkozók gyakoribbá váltak, a múlt hónapban Fekete Vince, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos, jún. 10-én pedig a Mentor Kiadó belső munkatársai jöttek el, Káli Király István vezetésével. A szerzők közül eljött Bogdán László, B. Kovács András, Jánosházy György és Sebestyén. Jánosházy György a szonettjeiből olvasott fel, B. Kovács András riportkötetének (Vargabetűs idők) indítékáról beszélt, Sebestyén Mihály történész szépíróként mutatkozott be. /(Gál István): A Mentor, a jóbarát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2004. december 7.

Kákonyi Csilla festőművész kiállítása nyílt Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Azokat a munkáit mutatta be, melyek még nem szerepeltek Jánosházy György róla szóló monográfiájában (Kákonyi Csilla. Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 1999.). /Barabás István: Titkok nyomában. Kákonyi Csilla bukaresti kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2004. december 18.

Megjelent Németh Júlia Lövith Egon /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/ című monográfiája. A kötetet dec. 23-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában a kiadó igazgatója, Káli Király István és a kötet szerkesztője, Jánosházy György mutatja be. A könyvet a szerző és a művész, Lövith Egon dedikálja. /Lövith Egon-monográfia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./


lapozás: 1-30 | 31-54




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék